Sanyarú sorsú erdélyi magyar, törekvő hokikapus, hírhedt bankrabló vagy egyszerű keramikus? Antal Nimród filmjében a Viszkist mint embert láthatjuk, túl a sztereotípiákon.

A válasz elég szubjektív, de három Aréna-koncertet követően vesszük a bátorságot, és megkísérlünk részigazságot tenni.

A holland Tarantino pszichowesternje a kegyetlenség képeivel borzongat a néma nő és az ördögi tiszteletes macska-egér harcában.

Kenneth Branagh sem rendezőként, sem Poirot szerepében nem tudja bizonyítani, minek kellett újra filmre vinni Agatha Christie klasszikusát.

November 8-10. között ismét az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be az Európai Parlament filmművészeti díjára, a LUX-filmdíjra jelölt döntős alkotásokat.

A harmincas évek bűnös Budapestjét megmutató sötét bűnügyi regényből egy színesben is színtelen, közepes krimi született.

A film feléig egy jól felépített thrillert látunk, hogy végül egy Zs kategóriás horrort kapjunk.

A film egy magas rangú náci vezető ellen elkövetett egyetlen sikeres merényletnek állít emléket.

A Jo Nesbø regényéből készült Hóembernek nem sikerül kedvet csinálnia a skandináv krimik olvasásához.

A nagy torzkép mögött nem látszik, hogy minek is a torzképéről beszélünk.