Ez a tíz legjobb Beatles-dal

Beatles már rég nincs, de a dalaik velünk vannak – félig szubjektív top10-es listánk következik.

10. Twist And Shout

Bár a Twist And Shout nem Beatles-szerzemény, feltétlenül helye van a top10-ben. Eredetileg a három fekete énekesből álló Isley Brothers dala volt, mely a népszerű La Bamba variációjának íródott. Az azóta elfeledett együttes felvétele valóban gyenge La Bamba-utánérzésnek tűnik, sok kraft nincs benne, jól látszik tehát, mennyire más minőséget is képviselt a Beatles. A dal felvételére az első nagylemez, a Please Please Me rögzítési napjának végén került sor, mikor a legtöbbet éneklő Lennonnak már majdnem teljesen elment a hangja. Ezért csak egyszer lehetett felvenni, a banda tehát beleadott apait-anyait; a végeredmény magáért beszél. Elementáris erejű felvétel, melyet különösen feldob Lennon utolsó stádiumosan rekedt hangja.

beatles.jpg

9. Something

Lennon és McCartney árnyékában George Harrisonnak kevésbé volt lehetősége dalszerzőként érvényesülni, sok emlékezetes dalt nem is írt, a Beatles feloszlása után meg aztán pláne nem (úgyhogy ez az árnyék visszanézve inkább tűnik inspiráló erőnek).  A Somethinggal azonban nagyot dobbantott – ez lett az egyetlen Harrison-szerzemény, ami kislemez A oldalára került, Frank Sinatra pedig „az utóbbi ötven év legszebb szerelmes dalának nevezte”, majd készített belőle egy pocsék feldolgozást. A Something ugyan végig a giccshatáron táncol, de nem lépi át azt: őszinte, önazonos alkotás, az egyik legtöbb feldolgozást megért Beatles-dal.

8. Back In The U.S.S.R.

„Vissza a Szovjetunióba” – hangzik a dal címe, az egykori szuperhatalom angolul bevett rövidítésével. Paul McCartney – ellentétben Lennonnal – nem nagyon ártotta bele magát a politikába, ezt a szerzeményt is inkább viccnek szánta; bár rossz viccnek bizonyult, miután épp felvétele idején verték le a szovjet tankok a prágai tavaszt. A híres White Albumon megjelent Back In The U.S.S.R. a Beatles legjobb rock and rolljai között van, óriási energiával, melyet még egy sugárhajtású repülőgép folyton visszatérő hangja is tovább fokoz. A dal McCartney szólókoncertjeinek is állandó darabja – különösen izgalmas, mikor a moszkvai Vörös téren adta elő.

7. Norwegian Wood (This Bird Has Flown)

Harrison nem csak a Somethinggal alkotott emlékezeteset: neki köszönhető, hogy India világa utat talált a zenekar életébe, amely az ő és Lennon számos dalának szolgált inspirációul. A Norwegian Woodban jelent meg először indiai hangszer a Beatles-dalokban: Harrison a szólót egy indiai húros hangszeren, a szitáron adta elő, ami különleges hangzást kölcsönöz a dalnak. Érdemes figyelni a szöveget is, ami egy balul elsült randevú vicces története: egy fiú felmegy egy lányhoz, de csak beszélgetnek, semmi más, majd a lány az ágya helyett a fürdőkádban csinál neki helyet éjszakára. A fiú aztán bosszúból felgyújtja a norvég bútorokkal berendezett lakást (innen a cím: Norwegian Wood, ami később Murakamu Haruki magyarul Norvég erdőre fordított regényének címéül is szolgált).

6. Strawberry Fields Forever

A Strawberry Fields Forever szürreális látomás, Lennon egyik kedvenc gyerekkori helyének, a liverpooli Strawberry Fieldsnek sajátos megidézése. (A dal a McCartney által szerzett Penny Lane-t tartalmazó kislemez B oldalán jelent meg, McCartney itt szintén egy liverpooli helyről, a Penny Lane nevű utcáról énekel). A különleges szerzemény Lennon LSD-korszakának kellős közepén íródott, ezt a szövegből mindjárt sejteni lehet, de a zenei világ is meglehetősen acidos. Rendkívül izgalmas hangszerelés, egy olykor igen pofátlanul belépő csellószólammal.

5. In My Life

Az In My Life az emlékezés dala, egyben az elmúlásé – egy 25 éves ember emlékezik benne gyerekkorára, a helyekre, amelyeket ismert, barátaira, akik vagy még élnek, vagy már meghaltak (ilyen is volt, a Beatles egykori basszusgitárosa, Stuart Sutcliffe 21 évesen vesztette életét agyvérzésben). Kiválóan eltalált a kezdő, majd sokszor megismétlődő, igencsak fülbemászó hangsor; a dalból egyszerre süt az életöröm és az elmúlás felett érzett fájdalom. Vannak összetettebb, zeneileg izgalmasabb Beatles-szerzemények is, de az In My Life-ot különösen szívébe tudja zárni az ember.

4. Hey Jude

A Hey Jude méltán az egyik legnépszerűbb Beatles-dal, melyet McCartney írt Lennon első fiának, Julian Lennonnak. A népszerűség oka fülbemászó dallama mellett szárnyaló optimizmusa lehet, mely nemcsak a szövegből árad, hanem a zenéből is. Ez a Beatles egyik leghosszabb száma, miközben a dal fele abból áll, hogy egy kórus három percen keresztül nanázik és Hey Jude-ozik, miközben McCartney – nem tudni, milyen befolyásoltság alatt – visítozik. A dal továbbra is repertoáron van McCartney koncertjein, az alábbiban például Barack Obamával együtt énekli a Fehér Házban.

3. Revolution

Lennon nem rejtette véka alá politikai véleményét dalaiban sem, bár Beatles-es pályafutása alatt jóval visszafogottabb volt, mint később, szólókarrierje idején. A Revolution, azaz Forradalom mikor máskor íródhatott volna, mint 1968-ban, reakcióként a 68-asokra, a magát forradalminak mondó újbaloldalra. Bár a dal korábbi változataiban Lennon még bizonytalan volt, a kislemezre került változatban már egyértelműen kimondja: ha rombolásról van szó, rám ne számítsatok. A címzettek értették a célzást, és mindjárt felhagytak Lennon-szimpátiájukkal. A dal persze nem csak mondanivalója miatt érdemel figyelmet: talán ez a legzúzósabb Beatles-szám, két végletekig eltorzított szólógitárral, hatalmas erővel és lendülettel, mintha csak valóban forradalmi indulónak íródott volna.

2. I Am The Walrus

Lennon sok fura dalt írt pályafutása során, ám az I Am The Walrus közülük is kiemelkedik. „Én vagyok a rozmár” – üvölti Lennon, de ennél sokkal cifrább dolgok is elhangzanak, például „szarértő szakértő” (expert texpert), aztán van itt Hare Krisnát éneklő pingvin, gatyáját letoló fiú, összevert Edgar Allen Poe és egy bejátszás a Lear király hangfelvételéből – az LSD-hatás itt is jól kimutatható. Az őrület aztán az elúszásban teljesedik ki, ahol az alap „umpázást” mindenféle egyéb szövegek, zajok és zörejek kísérik. A dalhoz mellékelt videóklip pedig külön megér egy misét.

1. A Day In The Life

A Sergeant Pepper’s Lonely Hearts Club Band című lemezt sokan a Beatles legjobb nagylemezének tartják, s ez könnyen lehet, hogy így is van. Mindenesetre az utolsó dal, az A Day In The Life bizonyosan a legeredetibb szerzemény, amit a Beatles bakelitre vett, s talán a könnyűzene történetének is egyik csúcsteljesítménye. Három különböző részből tevődik össze: az elsőben és a harmadikban Lennon mesél el egy-egy történetet, a középsőben pedig McCartney egy nehezen induló reggelét. Utóbbi zeneileg is teljesen különbözik a másik kettőtől, még sincs olyan érzése az embernek, hogy valami fércműről van szó. Az első és a második részt egy különleges szimfonikus zenekari betét választja el egymástól, amely szerzője, a Beatles-producer George Martin szerint egyfajta „zenei orgazmus” – a vonósok egyre magasabb és magasabb hangokat játszanak, a vége pedig egy zenei robbanás. Ugyanez aztán megismétlődik a dal végén is, majd az egészet egy hosszan kitartott orgonaakkord zárja. A Beatles az A Day In The Life idején volt a csúcson – ékesebb bizonyíték, mint ez a dal, nincs is erre.

 

Tetszett a cikk?
Kövesd az art&go-t Facebookon is!
Film, könyv, színház, zene, gasztro, utazás - élmény!

 

süti beállítások módosítása