Kétfelvonásos könyvheti és környéki ajánlónk első részében a külföldi szerzők újdonságait tekintjük át.
John Grisham: Leszámolás (Geopen Kiadó, megjelenés: június 1.)
A jogi krimik kategóriájának legismertebb és legnépszerűbb szerzője, John Grisham, aki olyan világhírű és filmként is népszerű regényeket jegyez, mint A cég, A pelikán ügyirat vagy épp Az ügy, az utóbbi években egyre inkább a lélektani hátterű történetek felé fordul. Legújabb regénye is ilyesminek ígérkezik: a történet szerint egy, a második világháborúból visszatérő vallásos családapa látszólag minden ok nélkül lelövi gyülekezete lelkészét. Grisham Leszámolása a szó szoros értelmében talán nem krimi, de való igaz, hogy amíg egy tett motivációját nem értjük, nem értünk semmit.
Joseph Heller: A 22-es csapdája (Gabo Kiadó, megjelenés: június 3.)
Ritkán rakunk be ebbe az ajánlósorozatba felújítást, most Heller és Clooney együtt rávett minket arra, hogy kivételt tegyünk. Jelesül azért, mert teljesen biztosak vagyunk benne, hogy sokan csak most, a George Clooney rendezésével, főszereplésével érkező sorozat révén találkoznak ezzel a kiváló és különleges történettel. Mindazok, akiknek felkelti az érdeklődését a HBO GO-n elérhető széria, erősen ajánlott a most új kiadásban megjelenő regény is.
Camilla Läckberg: Aranykalitka (Animus Kiadó, megjelenés: június 6.)
Napjaink egyik legismertebb skandinávkrimi-írója, Camilla Läckberg a Fjällbacka-sorozat révén lett a műfaj rajongói körében népszerű, ám a tízrészes szériát követően most mással próbálkozott a szerzőnő. A fülszöveg alapján drámai hangvételű, személyes jellegű történet előképe bontakozik ki a szemünk előtt, márpedig, mivel a már említett Fjällbacka-sorozat egyik erőssége a nagyon intim jellegű elbeszélés volt, jó esélyt látunk arra, hogy Läckberg ezúttal is megtalálja a szükséges hangnemet cselekményéhez.
Jeffrey Archer: Fej vagy írás (General Press Kiadó, megjelenés: június 6.)
Az íróként elsősorban a Clifton-krónikával ismertté vált börtönviselt brit főnemes, Jeffrey Archer legújabb könyve érdekes kísérletnek tűnik a szép- és szórakoztató irodalom határán (ahol Archer mindig is mozgott). Regénye hőse kénytelen megszökni a Szovjetunióból, és egy pénzérme feldobásával dönt arról, hogy édesanyjával Angliában, vagy az Egyesült Államokban folytassák életüket. Archer mindkét forgatókönyvet elénk tárja, két, párhuzamosan futó fiktív cselekményszálon. De hát az irodalom amúgy is fiktív, miért ne működhetne, hogy ezúttal nem csak a történet, de a szerkezet is vállalja azt, hogy fantáziavilágba visz minket?
Blake Crouch: Hamis emlékek (Agave Kiadó, megjelenés: június 11.)
Az 1978-ban született Blake Crouch nem csak a még mindig fiatalnak számító scifiírói nemzedék egyik legtehetségesebb, de legambiciózusabb képviselője is. Ezt bizonyítja az immár tévésorozatként is megörökített Wayward Pines-trilógia valamint várhatóan legújabb munkája, a Hamis emlékek is, mely egy meglehetősen összetett tudományos-fantasztikus rejtvény az időről, az önazonosságról és az emlékezetről. Crouch művei épp azért emelkedtek eddig is ki a „mezőnyből”, mert nem egyszerű űrlényes-földelfoglalós történeteket publikált, hanem olyan izgalmas gondolatkísérleteket, melyek a saját életünkhöz is szervesen kapcsolódhatnak.
Sophie Hannah: A háromnegyed rejtélye (Helikon Kiadó, megjelenés: június 20.)
Jóval több Agatha Christie-regényre lenne igény, mint amennyit a legendás írónő, a krimi-műfaj koronázatlan királynője életében meg tudott írni. Évekkel ezelőtt Sophie Hannah – a jogörökösök engedélyével – arra vállalkozott, hogy csökkentse ezt a kínálati hiányt. Főhőséül Christie talán legnépszerűbb nyomozóját, a „pöpec belga” Hercule Poirot-t választotta. Míg Hannah első Poirot-regénye, A monogramos gyilkosságok az elsődleges jellemzők mindenáron való alkalmazásával inkább hatott Christie-utóérzetnek, A másodikként megjelent A zárt koporsó már sokkal autonómabb műnek tűnt. Agatha Christie feltétlen híveiként őszinte kíváncsisággal várjuk a hamarosan érkező harmadik regényt.
