Török Gábor ezúttal a tértől és időtől független politika világával ismerteti meg az olvasót.
„Azt állítom tehát, hogy az emberiség legfontosabb és egyben legveszélyesebb jelenségével állunk szemben, amely alkotni is enged, de pusztítani is képes” – írja Török Gábor A lakott sziget című könyvében a politikáról (23). Hiszen a politika – a megszervezett emberi társadalom – teszi lehetővé azt, hogy az ember ne állandóan a másik embertől érkező potenciális erőszaktól rettegjen, hanem alkothasson, a szó legtágabb értelmében. Nemcsak nagy épületeket nem lehet felhúzni szervezett emberi közösség megléte nélkül, egy regényt sem lehet megírni, ha a Hobbes-féle mindenki mindenki elleni harcban élünk. Fegyverek közt hallgatnak a Múzsák, ámde békében, politikailag szervezett közösségben rengeteg mindenre képesek vagyunk.
Ez tehát a politika jelentősége Török Gábor szerint, s ebbe az állításába igen nehéz is lenne belekötni. A politikatudomány alapjait népszerű módon, közérthetően bemutató könyvének másik fontos állítása – amit már a könyv címe is jelez –, hogy ahol két ember megjelenik, ott már politikáról beszélünk. Mikor Robinson egyedül volt a szigetén, még nem volt viszonya senkihez, amint azonban megjelent egy másik ember – Péntek –, mindjárt a kérdés is felvetődött, hogy milyen lesz kettejük viszonya: hierarchikus vagy egyenlő, közösen hoznak döntéseket, vagy az egyik dönt, a másik engedelmeskedik stb. Robinson és Péntek szigete már egy miniállam, ahol kicsiben a politika számos aspektusa megjelenik. A politika tehát nem a politikusok és a pártok ügye – üzeni Török Gábor –, hanem mindannyiunk közös ügye. Ha nem is foglalkozunk vele, akkor is hat ránk, átjárja életünket, nem menekülhetünk előle.
A lakott sziget a legfontosabb politikai fogalmakat veszi sorra, olyan főbb témák köré csoportosítva őket, mint a politika természete, a politikai tudás, a politikai közösség, a vezetők, a rezsimek, a politikai intézmények, a választások, a pártok és a politikai kommunikáció, avagy a politika és a média kapcsolata. Egyszerű, letisztult fogalommagyarázatokkal állunk szemben, ahol – a szerzőt ismerve talán elsőre meglepő módon – a példák csak egy kis része ered a mai belpolitikából, annál több az Árpád-házi királyok korából vagy népszerű regényekből, filmekből és sorozatokból (A szolgálólány meséje, Trónok harca, Kártyavár, The Walking Dead). Persze itt egyáltalán nem a napi politika elemzéséről van szó, hanem a politika általános bemutatásáról, tértől és időtől függetlenül. Török számos példával bizonyítja, hogy a történelem során bár a politikában rengeteg változás következett be, az alapok mégis ugyanazok maradtak. Így míg István király fegyverekkel győzte le politikai ellenfeleit, a mai politikusok ezt szavazatokkal teszik, de a hatalom és annak megszerzése mint olyanok változatlanok.
Természetesen itt nincs terünk a kötet részletes ismertetésére, és valójában nem is lenne sok értelme, hiszen a könyv maga is egy vázlatos, ugyanakkor alapos betekintés a politika világába. Egy fogalmat mégis kiragadnánk, ez pedig a politika kulcsfogalma, a hatalom. Miért van valakinek hatalma, és miért nincs a másiknak? Török Gábor válasza, amit a Trónok harcából kölcsönöz: a hatalom ott van, ahol elhisszük, hogy van. A hatalom az árnyék a falon: „a hatalom léte vagy nemléte szempontjából a lényegi kérdés az, hogy az emberek látják-e az árnyékot a falon, azaz elhiszik-e a királyról, hogy ő a király, elfogadják-e annak, aminek mutatni akarja magát” (44). Ez a politika leglényegét érintő kérdés, minden más ezután következik.
A lakott sziget igazi népszerűsítő könyv a legjobb fajtából: nem terheli túl az olvasót lábjegyzetekkel, hivatkozásokkal, a csak gyakorló politológusok számára érthető utalgatásokkal, ugyanakkor alapos politikatudományi és politikatörténeti tudásról árulkodik. Akik tovább kívánnak olvasni a témában, azokat a könyv végén található ajánlott irodalom segíti, akik viszont megelégszenek egy könyvvel, azok Török Gáborét nyugodtan kézbe vehetik.
