Már tart a 2017/18-as színházi évad, a folytatás is színesnek ígérkezik. A felhozatalból nekünk ezeken akadt meg leginkább a szemünk.
Hamarosan kezdődik az Örkény Színház idei első bemutatója, a Mácsai Pál által rendezett IV. Henrik. Erre már nem kell várni, összegyűjtöttünk azonban nyolc másik előadást, amelyet az évad későbbi hónapjaiban mutatnak majd be – és amelyekre már most izgatottan készülünk.
IV. Henrik (fotó: Toldy Miklós)
William Shakespeare: IV. Henrik I-II.: (Örkény István Színház, rendező: Mácsai Pál, bemutató: 2017. október 14.)
Erősen indítja az évadot a városmajori sátrazás után a felújított épületébe visszaköltöző Örkény István Színház, ahol nemcsak a székek lesznek remélhetőleg jóval kényelmesebbek, de a program színvonala is visszatalál a 2-3 évvel ezelőtti szintre. Erre minden esély megvan: Nádasdy Ádám új fordításával, Mácsai Pál rendezésében lesz látható Shakespeare egyik történelmi (a fordító szavai szerint azonban gyakorlatilag politikai) drámája, a IV. Henrik. Az Örkény társulatához vendégként csatlakozik Darvas Ferenc, Herczeg Tamás és Kaszás Gergő is.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Szőcs Artur, bemutató: 2017. december 8.)
Mind az eddig látott Csongor és Tündék, mind a „drámaiatlan dráma” alapján úgy gondoljuk, hogy a Csongor és Tündét lehetetlen színháziasan élő módon megcsinálni… Persze aztán mindig adunk egy újabb esélyt Vörösmarty drámájának. 2015-ben Vidnyánszky Attila Csongor és Tündéje egyáltalán nem volt negatív élmény, de csak egy-két jelenetnél éreztük azt, hogy a látottak képesek túlnőni ezen a misztikus mesejátékon (Balázs Zoltán idén nyáron bemutatott rendezését még nem láttuk). Mindenesetre ez is haladás ahhoz képest, hogy volt két olyan változat is, amin konkrétan elaludtunk… Most Szőcs Artur fut neki Miskolcon a darabnak – a provokatív Ványa bácsija és a fiatalos Bakkhánsnőkje alapján feltámadt bennünk a remény…
Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken (a Katona József Színház és a Pintér Béla és Társulata koprodukciója, rendező: Pintér Béla, bemutató: 2017. december 17.)
Pintér Béla másfél évvel ezelőtti Katona-beli rendezése, A bajnok nagy vihart kavart, és miután a Heti Válasz egyik újságírója cikkben kérte számon a színész-író-rendező-társulatvezetőt, hogy miért nem készít előadást a Katonát igazgató Máté Gábor magánéletéből is, Pintér elgondolkodott. „Egy ilyen kisszerű, politikai alapú provokációra csak nagyszabású, művészi választ lehet adni” – nyilatkozta az index.hu-nak Pintér Béla. „Úgyhogy arra a kérdésre, erről is írnék-e drámát, a válaszom igen. Megjelent előttem egy majdani előadás víziója, ami nagyjából erről szólt, és természetesen, ahogy A bajnok esetében is, 98 százalékban az én fantáziám teremtménye lesz. Az abortusz különben is nagyon fontos téma, amivel kapcsolatban nekem is vannak élményeim, és a tágabb közönségből is mindenkinek van róla véleménye, így vagy úgy sokaknak van köze hozzá.” Mi mindenesetre kifejezetten kíváncsiak vagyunk a Katona József Színház és a Pintér Béla és Társulata koprodukciójában készülő előadásra; reméljük, A bajnok viharát nem, színvonalát azonban eléri az Ascher Tamás Háromszéken.
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi (Kecskeméti Katona József Színház, rendező: Szász János, bemutató: 2018. január 6.)
Szász János előző évadbeli kecskeméti rendezése, az Apátlanul (Platonov) méltán ért el szép szakmai és közönségsikereket egyaránt. Minket speciel kevésbé ragadt magával az előadás, mint a POSZT-válogatókat, vagy épp számos kritikust (Nagy Viktor alakítása igen figyelemreméltó volt azért), tény azonban, hogy Szász János nagyon ráérzett a csehovi-platonovi atmoszférára, és mind az előtéri szamováros büfével, mind a Boney M-mel egyszerre formabontóan és autentikusan meg is valósította azt. Ezt követően különösen kíváncsiak vagyunk a Szász– Csehov–Kecskemét-trió újabb találkozására – januárban biztosan utazunk a „Hírös városba”.
George Orwell: 1984 (a Lepkegyűjtő Produkció előadása az Átrium Film-Színházban, rendező: Horgas Ádám, bemutató: 2018. február 9.)
Míg A lepkegyűjtőre igazán csak Bereczki Zoltán színészi újjászületése miatt emlékszünk vissza szívesen, a Pillanatfelvétel nagyon kellemes csalódásnak bizonyult, úgyhogy nagy várakozással tekintünk a közönség nyelvén nagyon jól értő Horgas Ádám és Bereczki újabb közös munkájára. Már csak azért is, mert a következő terítékre kerülő mű az 1984, melynek legutóbbi Broadway-változatnak láttán számos néző rosszul lett. Az 1984 témája önmagáért beszél, a készülő produkcióhoz azonban további adalékként azt is ki kell emelnünk, hogy a további szerepekben a K2 Színház fiatal csapata tűnik majd fel.
William Shakespeare: III. Richárd (Radnóti Miklós Színház, rendező: Andrei Şerban, bemutató: 2018. február 18.)
Három rendezése (Platonov, Lear Király, Futótűz) után ezúttal színészként debütál a Radnóti Miklós Színházban Alföldi Róbert. „Andreinek köszönhetem, hogy újra színész lettem. Nem azért, ahogy eljátszottam Versinyint, hanem mert visszaadta a hitemet magamban színészként. Szükségem volt rá, köszönöm neki” – mondta Alföldi Róbert Csáki Judit könyvében a Şerbannal való két nemzetis közös munkáról (Három nővér, Angyalok Amerikában). Az a „Nemzeti” már nincs, Şerban és Alföldi azonban igen – várjuk az újabb közös munkát, amelyben Alföldi Róbert az angol férfiszínészek leginkább vágyott főszerepében lép majd színpadra.
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert (Nemzeti Színház, rendező: Silviu Purcărete, bemutató: 2018. február 20.)
Két nappal a radnótis Şerban-bemutatót követően egy másik nagy román művész, Silviu Purcărete által rendezett előadás a Nemzeti Színházban debütál. Nem csak Udvaros Dorottya Ranyeszkajája miatt várjuk ezt az előadást: mindenre kíváncsiak vagyunk. Legfőképp pedig arra, hogy miként működnek Purcărete eszközei (gondoljunk csak a tavaly, a MITEM keretei között Budapesten vendégeskedő elsöprő erejű Faustra), és arra, hogy a Nemzeti nagyszínpadának mindent megengedő technikája hogyan fér össze Csehovval. És persze Trill Zsolt Lopahinjára.
Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendező: Alföldi Róbert, bemutató: 2018. május 11.)
Véleményünk szerint A salemi boszorkányok nemcsak Arthur Miller legjobb darabja, de a kortárs vagy majdnem-kortárs mainstream amerikai drámairodalom egyik legtöbbet mondó és vállaló műve is. A szombathelyi társulat pedig bombaformában van: Vitéz Mihály, Makrancos Kata, Ványa bá, A mi osztályunk, Mágnás Miska, Ivanov, Volpone, Tartuffe – csak néhány példa az utóbbi évekből, amik ezt bizonyítják. Más előadást is választhattunk volna a szombathelyiek most induló évadáról, de kétségtelenül érdekel minket, hogy Alföldi Róbertnek milyen mondanivalója van az igaztalan üldöztetésről, az emberi butaságról és csordaszellemről, vagy épp a lelkiismeretről.
Závada Pál: Egy piaci nap (Radnóti Miklós Színház, rendező: Mohácsi János, bemutató: 2018. május 13.)
Még ha ezúttal nem is a nulláról írják darabjukat a Mohácsi-testvérek (Závada Pál története önmagában is igen erős alapanyag), úgy tűnik, hogy újra visszatérnek ahhoz a színházhoz, amelyben ők igazán a legjobbak. Nem népszínműveket tunningolnak, bohózatokat csavarnak meg, hanem talán az Egyszer élünk…-höz vagy az E föld befogad…-hoz méltó, a magyar huszadik századi történelem kibeszéletlen kérdéseivel foglalkozó drámai művet hoznak létre. Arról nem is beszélve, hogy Mohácsi János legutóbb 2015 decemberében rendezett a fővárosban – akkor a Vígszínházban állította színpadra az Istenítéletet.
Egyéb ígéretes előadások:
A sor ezzel nem ér véget… Kíváncsiak vagyunk az ifjabb Vidnyánszky Attila által rendezett A félkegyelműre (Pesti Színház), biztosan meg fogjuk nézni Alföldi Róbert Kísértetekjét a Centrál Színházban (az Ibsen-dráma egyik főszerepét Básti Juli játssza, és együtt áll színpadra Gáspár Sándor és Gáspár Tibor). Valószínűleg Szombathelyre is elutazunk megnézni, hogy mit kezd Zsótér Sándor Oscar Wilde Bunburyjével. Réthly Attila az Operettszínház új kamaraszínházában, a zenés kísérletekre a nagyszínpadnál jóval alkalmasabb Kálmán Imre Teátrumban rendezi meg a Dorian Grayt, Vidnyánszky Attila pedig Trill Zsolt főszereplésével állítja újra színpadra az Úri murit. Közben pedig folyamatosan alakul a függetlenek programja is, szóval a lista csak bővül és bővül…
