„Azt szeretném, ha a színházi szakma vitái az előadásokról, alakításokról, képességekről, gondolatokról szólnának…”
A 2017-es POSZT díszvendége a Vígszínház Jászai- és Kossuth-díjas Érdemes Művésze, Halász Judit lesz. Nemcsak arról kérdeztük, hogy milyen feladatai lesznek az idei fesztiválon, de a POSZT jelentőségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy miként készült fel idei évadbeli nagy szerepére, a Pesti Színház Audienciájában általa megformált II. Erzsébetre.
Milyen teendői lesznek az idei fesztiválon?
Amellett, hogy részt veszek a fesztivál megnyitóján és a díjátadó gálán, egy közönségtalálkozón is jelen leszek a Színház téren. Emellett egy előadásra is felkértek a szervezők. Arra gondoltam, hogy az általam leginkább szeretett Radnóti-versekből, prózai írásokból állítok össze egy estet. (Ez Ikrek hava címmel június 15-én lesz látható a Művészetek és Irodalom Házában – a szerk.)
Követte az előző években a POSZT jövője kapcsán zajló vitákat? Ön szerint milyennek kellene lennie Magyarország elsőszámú színházi fesztiváljának?
Nem szeretem a megosztottságot, így őszintén megvallom, ezekre a vitákra is csak fél füllel figyeltem oda. Azt szeretném, ha a színházi szakma közötti viták elsősorban az előadásokról, alakításokról, képességekről, gondolatokról szólnának…
Halász Judit II. Erzsébetként az Audienciában (fotó: Almási J. Csaba)
Nagyon nehéz megítélni azt, hogy milyennek is kellene lennie magának a POSZT-nak, már csak azért is, mert a meghívott előadásokról két válogató véleménye, személyes ízlése dönt. A korábbi években többször is úgy tűnt, hogy a két válogató azonos szempontok alapján választ, így a meghívott versenyelőadások nagyon hasonlítottak egymásra.
A POSZT jelentőségét én elsősorban abban látom, hogy mi, szakmabeliek is találkozhassunk, beszélgethessünk, megnézhessük egymás munkáit. Az pedig nagyon szimpatikus a számomra, ha a meghívott előadásokról beszélgetéseken alakul ki, hogy kinek miért tetszik egy előadás, másvalaki pedig miért gondolkozik ugyanarról a darabról egészen másként, miért utasít el bizonyos megoldásokat – nem csak rendezői, hanem színészi munkáról is véleményt cserélve.
Hogy érzi magát az évad végéhez közeledve?
Ilyentájt már mindannyian fáradtak vagyunk, ugyanakkor ez az az időszak, amikor végiggondolhatjuk mindazt, hogy mik történtek velünk az előző évadban, és mit hoz majd a következő… A Vígszínházban sok változás zajlik most, sokan távoztak a színházból, sokan is érkeznek majd. Az ilyen változások mindig izgalmasak, és még mi sem tudunk mindent arról, mit hoz a színházban a következő szezon.
Arról tud már valamit, hogy Önnek hogy néz ki a következő évada?
A Vígszínházban nem lesz bemutatóm, így az időm nagy részét egy olyan könyvre szeretném fordítani, amely az általam előadott dalok kottáit és szövegeit tartalmazza majd. Ehhez egy DVD-t is tervezünk, melyen animált rövidfilmek kíséretében lesznek hallhatóak a dalok.
Halász Judit (kép forrása: poszt.hu)
Szabad estéin jár nézőként színházba? Ha igen, milyen jellegű előadásokat néz szívesen?
Olyan előadásokra megyek el szívesen, amelyek néhány órára elfeledtetik velem azt, hogy színészként magam is gyakran vagyok színpadon. Amikor magával visz az előadás, elfelejtem, hogy már én is játszottam esetleg abban a darabban, amikor érzelmileg és gondolatilag egyformán megérint. Legutóbb a Katona József Színház néhány előadását néztem meg. A Vígben természetesen minden előadást látok.
Idén főszerepet játszott az Audienciában. A szerepre való felkészülést befolyásolta, hogy egy mindenki által ismert élő személyt jelenített meg színpadon?
Kötöttebb, szigorúbb a forma akkor, ha élő személyről szól az előadás – elsősorban persze a szerző számára az, hiszen neki kell úgy megírnia a darabot, hogy utána ne legyenek félreértések, ne lehessen perelni… Természetesen nekünk, színészeknek is behatóan kell ismernünk az adott kort és személyt, az öltözéket, frizurát, a jellegzetességeket, akár a gesztusokat is. A királynő szerepe az Audienciában szerencsére nem II. Erzsébet utánzására épül, de azért vannak külsőségek, amelyeket be kell tartani.
II. Erzsébet Audienciában megrajzolt alakja, a jelenetek közötti változások is kihívás elé állítanak. Minden jelenetben, vagyis minden miniszterelnökkel való találkozásban más korú a királynő, de a jelenetek nem időrendben követik egymást. Először 60, aztán 27, majd 80, és újra negyvenes... Más emberi és uralkodói tapasztalattal, más történelmi korban. Az előadásban a miniszterelnökökkel való párbeszédek révén kirajzolódik egy érdekes, a hagyományokkal élő, logikusan gondolkodó, szimpatikus ember alakja, és megértjük, hogyan képes 64 éve egy nagy birodalom népszerű uralkodója maradni.
